Ezt a rovatot Mariannak ajánlom!

Itt lesz minden különleges, ritka és főleg gluténmentes tartalom.

Amikor esküvőn énekelhetek, mindig eszembe jut Vanessa.

Bár azt sem tudja, hogy a világon vagyok, de ez mit sem változtat azon, hogy bennem keltett egy olyan impulzust, ami mai napig hatással van rám.

Szeretek eljátszani a gondolattal, hogy én magam is kelthetek jó érzést, vagy inspirációt másokban. Ahogy mindnyájan hatunk a körülöttünk lévőkre. És aztán tovább fűzöm ezt a gondolatot, hogy milyen érdekes, hogy egy impulzus az egyéni alkattól függően mennyire más mintázatot hoz létre egy új emberben. Itt jön képbe az egyéniség, az egyéni feldolgozás és alkotás.

Legutóbb Lidi és Gábor esküvőjén énekeltem. Mindig örömmel tölt el, ha a barátaim megkeresnek, és megkérnek, hogy énekeljek nekik. 

Nagyon helyesek voltatok!!!

Látod Vanessa, ez lett Balatonalmádiból! 

Következő rendezvényes fellépésünk októberben lesz. Részletek hamarosan.

Ezt a ruhát pár hete sikerült beújítani, a szegedi plázában. 

Vivi barátnőmnek kerestünk bolerót, amikor már messziről kiszúrtam, hogy remek rózsaszín darabok lógnak az egyik akasztón - nem is akármilyen áron! - meglátni és megszeretni: szerencsém volt, mert egy méret maradt már csak, és az jó is lett rám! 

A stylist nem biztos, hogy megdícsérne érte, kissé erős a színárnyalat egy nyár-tél alkatnak, de nem bírtam ki, kellett....

Egyik unokatestvérem Balatonalmádiban ment férjhez sok évvel ezelőtt.

Az esküvőjén egy amerikai mezzo-szoprán Vanessa Diamond énekelt a templomban.

Emlékszem ahogy ott ültem és hallgattam ezt a nőt, és magamban azt gondoltam, hogy ennél szebbet el sem tudok képzelni, amikor valaki ilyen tiszta, fényes, erős hanggal énekel. 

Akkor még nem gondoltam arra, hogy én is énekelni fogok, mert meg sem mertem szólalni emberek előtt.

Később jött meg az elszántság és a bátorságom, de valamiért ez az esküvő a különleges és szép Vanessával örökre megmaradt emlékül.

Nem mellesleg Érdi Tamás kísérte őt, vele is itt találkoztam először, de nem utoljára!

Neuschwanstein

Ahogy a wikipédia fogalmaz, kőből épült álom.

Én meg úgy hívom, hogy a gluténmentes álmodjkirálylányok lakhelye.

Már éppen csomagolni kezdtem, hogy beköltözzek, de még mindig nem lehet ott szobát bérelni.

Pedig, van benne minden, ami kell: trón-szoba, színház terem, VÉNUSZ barlang! - a grál mondakör egyes elemei kelnek életre. Mondom, össze futott a nyál a számban, nem amikor messziről megláttam, hiszen képekről már ismertem korábban, hanem amikor beléptünk a belső térbe, és megindult az idegenvezetés.

Hiába a turisták százai, még ez sem ront az illúzión, amikor az ember belép az első jelentős terembe, ami a koronázó terem, és egy pillanat alatt II. Lajos bajor király által felépített ködös-őrült világában JELEN érzi magát.

Csak kapkodtam a fejemet a világ minden pontjáról összeszedett vallásfilozófiai festmények láttán - az audio vezetés pedig szépen sorolja a felbukkanó szimbólumok sorát és rövid értelmezését.

Persze ha tudom előre, hogy ilyen lesz, akkor nem érint meg az újdonság és meglepetés okozta éles élmény, de így meg alig maradt időm, hogy a látottakat és hallottakat összetegyem a fejemben, mielőtt tovább kell indulni.

Nem, három perc alatt nem lehet végignézni annyi festményt, amennyi itt egy teremben van. 

Ráadásul minden második elem wagneri vonatkozású: a nagy és őrült szellemek megtalálják egymást, ilyen volt II. Lajos és Wagner, a két megalomán alkotó. Még a kastély neve is a Lohengrinből származik... (megjegyzem, egyszer végig szenvedtem ezt az operát, komoly erőfeszítés volt, nem tudom, hogy megérte e.)

Talán a Vénusz barlang fogott meg a legjobban. Hogy képesek voltak az egyik folyosót barlang díszlettel megépíteni. Ez aztán fanatizmus! 

De a színpaddal megáldott bál terem se marad el a korábbiaktól, agyon zsúfolt témái még a kevéssé ihletett és nem alkotó emberben is megindítja a képzeletet, és művészi vénák nélkül is beindul a fantáziánk.

Irány fel! Méghozzá gyalogosan! Jó fél óra felfelé menet, mire a kastélyhoz érünk, de megéri, van idő ráhangolódni.

Rengeteg a turista.

De az igazi időutazás bent kezdődik.

Érdemes volt megnézni!

Mi fán terem egy díva?

Van nekem egy példaképem, Elina Garanca, a jeges rigai szépség.

Operaénekesnő, korunk egyik legjobb és legismertebb mezzo-szopránja. 

Nem csak a hangja szép, a megjelenése is tündöklő, rendkívül művelt, és okos, vagy öt nyelven beszél. 

Róla mondták egyszer egy interjúban: "Sie ist eine geborene Diva! " - "Ő egy született Díva! " - és tényleg az. Kisugárzása, megszólalása, ahogy énekel, amit mond.

Hát szóval, nem tudom létezik e Dívaképző főiskola, de gyanítom, hogy bizonyos adottságokkal születni kell erre a posztra.

Azért törekedni lehet felé: a szépre és a jóra!

Ez egy nylon punk-rock zenekar operás hangzással megfűszerezve (ízlés szerint...). Na ezt képzeljétek el!